22.5.4: A Nemzeti Konvent
A Nemzeti Konvent (1792-95), az első általános férfi választójoggal választott francia gyűlés, a frakciókonfliktusok által megbénított állapotból a rémuralmat felügyelő és végül az 1795-ös alkotmányt elfogadó törvényhozó testületté vált.
Tanulási cél
A Nemzeti Konvent összetételének és szerepének felidézése
Főbb pontok
- A Nemzeti Konvent egykamarás gyűlés volt Franciaországban 1792. szeptember 20-tól 1795. október 26-ig, a francia forradalom idején. A törvényhozó gyűlés utódja volt, és az 1792. augusztus 10-i felkelés után megalapította az Első Köztársaságot. Ez volt az első francia gyűlés, amelyet általános férfi választójoggal, osztálykülönbség nélkül választottak.
- A legtöbb történész a Nemzeti Konventet két fő frakcióra osztja: a Girondinokra és a Montagnardokra. A Girondinok a Konvent mérsékeltebb elemeit képviselték, és tiltakoztak a párizsiak hatalmas befolyása ellen a Konventben. A Montagnardok sokkal radikálisabbak voltak, és szoros kapcsolatokat ápoltak a párizsi sans-culottes-okkal. A történészek hagyományosan azonosítottak egy centrista frakciót is, amelyet Síkvidéknek neveztek, de sok történész hajlamos elmosni a Síkvidék és a Girondinok közötti határvonalat.
- Napokon belül a Konventet a frakciókonfliktusok eluralkodtak, és a politikai patthelyzet, amely egész Franciaországra kihatott, végül mindkét fő frakciót arra késztette, hogy veszélyes szövetségeseket fogadjon el. 1792 júniusában a fegyveres sans-culottes nyomására a Girondinok megszűntek politikai erőnek lenni.
- 1792 telén és 1793 tavaszán Párizst élelmiszerlázadások és tömeges éhínség sújtotta. Az új Konvent, amely leginkább háborús ügyekkel volt elfoglalva, 1793 késő tavaszáig nem sokat tett a probléma orvoslása érdekében. 1793 áprilisában a Konvent létrehozta a Közbiztonsági Bizottságot. Uralkodása fémjelezte a rémuralmat.
- Júniusban a Konvent kidolgozta az 1793-as alkotmányt, amelyet népszavazáson ratifikáltak, de nem léptettek hatályba. Ezzel egyidejűleg a Közbiztonsági Bizottság kivégzések ezreit hajtotta végre a fiatal köztársaság feltételezett ellenségei ellen. Törvényei és politikája példátlan magasságokba emelte a forradalmat – 1793-ban bevezették a forradalmi naptárt, a kereszténytelenítési mozgalom részeként bezárták a templomokat Párizsban és környékén, bíróság elé állították és kivégezték Marie Antoinette-et, és bevezették a gyanúsítottak törvényét, egyéb kezdeményezések mellett. A különböző forradalmi frakciók és csoportok tagjait kivégezték.
- 1794 júliusában Robespierre-t megbuktatták, a jakobinus klubot bezárták, és a túlélő Girondinokat visszaállították. Egy évvel később a Nemzeti Konvent elfogadta az 1795-ös alkotmányt. Visszaállították a vallásszabadságot, megkezdték a foglyok nagyszámú szabadon bocsátását, és új törvényhozó testület választását kezdeményezték. 1795. november 3-án létrehozták a direktóriumnak nevezett kétkamarás parlamentet, és a Nemzeti Konvent megszűnt.
Főbb kifejezések
Gyanúsítottak törvénye A Közbiztonsági Bizottság által 1793 szeptemberében, a francia forradalom rémuralma idején, a francia forradalom idején elfogadott rendelet. Az egyéni szabadságjogok jelentős gyengülését jelentette, ami a nemzetet sújtó “forradalmi paranoiához” vezetett. A törvény elrendelte a forradalom minden bevallott ellenségének és valószínűsíthető ellenségének letartóztatását, amelybe beletartoztak a nemesek, az emigránsok rokonai, a hivatalukból eltávolított tisztviselők, a hazaárulással gyanúsított tisztek és a javak felhalmozói. Rémuralom A francia forradalom alatti erőszakos időszak, amelyet két rivális politikai csoport, a Girondinok és a jakobinusok közötti konfliktus szított, és amelyet a “forradalom ellenségeinek” tömeges kivégzései jellemeztek. A halálos áldozatok száma több tízezerre rúgott: 16 594 embert végeztek ki guillotine-on, további 25 000-et pedig gyorsított kivégzések során Franciaország-szerte. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A francia forradalom, valamint az emberi és polgári jogok történetében alapvető dokumentum, amelyet 1789 augusztusában fogadott el a francia alkotmányozó nemzetgyűlés. A természetes jog doktrínája hatott rá, kimondva, hogy az ember jogait egyetemesnek tartják. Ez lett az alapja a törvény által egyformán védett, szabad egyénekből álló nemzetnek. 1792. augusztus 10-i felkelés A francia forradalom történetének egyik meghatározó eseménye, a Tuileriák palotájának megrohamozása a felkelést kirobbantó Párizsi Kommün nemzeti gárdája és a marseille-i és bretagne-i forradalmi föderációk által a francia monarchia bukását eredményezte. XVI. Lajos király és a királyi család a törvényhozó gyűlésben keresett menedéket, amelyet felfüggesztettek. A monarchia hivatalos megszüntetése hat héttel később az új Nemzeti Konvent egyik első intézkedése volt. Termidor-reakció A francia forradalmon belüli 1794-es államcsíny a Közbiztonsági Bizottságot uraló jakobinus klub vezetői ellen. A Nemzeti Konvent szavazása váltotta ki, amely Maximilien Robespierre, Louis Antoine de Saint-Just és a forradalmi kormány több más vezető tagjának kivégzéséről döntött. Ez vetett véget a francia forradalom legradikálisabb szakaszának. Közbiztonsági Bizottság A Nemzeti Konvent által 1793 áprilisában létrehozott, majd 1793 júliusában átalakított bizottság, amely a francia forradalom egyik szakaszában, a rémuralom idején (1793-94) de facto végrehajtó kormányt alkotott Franciaországban. Nemzeti Konvent Egykamarás gyűlés Franciaországban 1792. szeptember 20. és 1795. október 26. között, a francia forradalom idején. A törvényhozó gyűlést váltotta fel, és az 1792. augusztus 10-i felkelést követően megalapította az Első Köztársaságot. sans-culottes A 18. század végi Franciaországban az alsóbb osztályokhoz tartozó egyszerű emberek, akik közül nagyon sokan az Ancien Régime alatti rossz életminőségükre válaszul a francia forradalom radikális és harcos híveivé váltak.
A Nemzeti Konvent egy egykamarás gyűlés volt Franciaországban 1792. szeptember 20-tól 1795. október 26-ig, a francia forradalom idején. A törvényhozó gyűlést váltotta fel, és az 1792. augusztus 10-i felkelést követően megalapította az Első Köztársaságot. A Törvényhozó Gyűlés elrendelte XVI. Lajos király ideiglenes felfüggesztését és a Nemzeti Konvent összehívását, amelynek alkotmányt kellett kidolgoznia. Egyúttal úgy döntöttek, hogy az említett konvenció képviselőit minden 25 éves és idősebb francia választja meg, aki egy éve lakóhellyel rendelkezik, és munkája terméséből él. A Nemzeti Konvent volt tehát az első olyan francia gyűlés, amelyet általános férfi választójog alapján, osztálykülönbség nélkül választottak.
A választásra 1792 szeptemberében került sor. Az arisztokraták és anti-republikánusok tartózkodása és az áldozattá válástól való félelem miatt a választási részvétel alacsony volt – a választópolgárok 11,9 százaléka. Az általános férfi választójognak így igen csekély hatása volt, és a választók ugyanolyan embereket választottak, mint amilyeneket az aktív polgárok 1791-ben. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben 75, a Törvényhozó Gyűlésben 183 képviselő ült. A képviselők teljes száma 749 volt, nem számítva a francia gyarmatokról érkezett 33-at, akik közül csak néhányan érkeztek Párizsba.
A Konvent saját döntése szerint kéthetente választotta meg elnökét, aki újraválasztható volt. A Konvent mind törvényhozási, mind közigazgatási célokra bizottságokat alkalmazott, amelyek hatáskörét az egymást követő törvények szabályozták.
Girondinok kontra Montagnardok
A legtöbb történész a Nemzeti Konventet két fő frakcióra osztja: a Girondinokra és a Hegyi vagy Montagnardokra (ebben az összefüggésben jakobinusoknak is nevezik). A Girondinok a Konvent mérsékeltebb elemeit képviselték, és tiltakoztak a párizsiak hatalmas befolyása ellen a Konventben. A montagnardok, akik a képviselők jóval nagyobb részét képviselték, sokkal radikálisabbak voltak, és szoros kapcsolatokat ápoltak a párizsi sans-culottes-ekkel. A történészek hagyományosan egy centrista frakciót azonosítottak, amelyet Síkvidéknek neveztek, de sok történész hajlamos elmosni a Síkvidék és a Girondinok közötti határt.
Napokon belül a Konventet eluralkodtak a frakciókonfliktusok. A Girondinok meg voltak győződve arról, hogy ellenfeleik véres diktatúrára törekszenek, míg a Montagnardok úgy vélték, hogy a Girondinok készek bármilyen kompromisszumra a konzervatívokkal és a royalistákkal, amely garantálja a hatalmon maradásukat. Az elkeseredett ellenségeskedés hamarosan megbénította a Konventet. A politikai patthelyzet, amely egész Franciaországra kihatott, végül mindkét nagy frakciót arra késztette, hogy veszélyes szövetségeseket fogadjon el, a girondinok esetében a royalistákat, a montagnardoknál pedig a sans-culottes-okat. 1792 júniusában 80 000 fegyveres sans-culottes vette körül a Konventet. Miután a távozni próbáló képviselőket fegyverekkel fogadták, lemondóan bejelentették 29 vezető Girondin letartóztatását. Így a Girondinok megszűntek politikai erőnek lenni.
1792 telén és 1793 tavaszán Párizst élelmiszerlázadások és tömeges éhezés sújtotta. Az új Konvent, amely leginkább háborús ügyekkel volt elfoglalva, keveset tett a probléma orvoslása érdekében egészen 1793 áprilisáig, amikor létrehozták a Közbiztonsági Bizottságot. Végül Maximilien Robespierre vezetésével ez a bizottság kapta azt a monumentális feladatot, hogy foglalkozzon a radikális mozgalmakkal, az élelmiszerhiánnyal, a zavargásokkal és lázadásokkal (leginkább a Vendée-ben és Bretagne-ban), valamint a hadseregek újabb vereségeivel. Válaszul a Közbiztonsági Bizottság terrorpolitikát vezetett be, és a köztársaság vélt ellenségeit egyre nagyobb arányban üldözték. A bizottság uralmának időszakát a forradalom alatt ma rémuralomként ismerjük.
A Marseillaise önkéntesek távozása, a Diadalív szobra.
A “La Marseillaise” Franciaország nemzeti himnusza. A dalt 1792-ben Claude Joseph Rouget de Lisle írta Strasbourgban, miután Franciaország hadat üzent Ausztriának. A Nemzeti Konvent 1795-ben fogadta el a köztársaság himnuszaként. Becenevét azután kapta, hogy Párizsban a fővárosba vonuló marseille-i önkéntesek énekelték.
A Nemzeti Konvent mint kormányzó szerv iránti növekvő elégedetlenség ellenére a Konvent júniusban kidolgozta az 1793-as alkotmányt, amelyet augusztus elején népszavazással ratifikáltak. A Közbiztonsági Bizottságot azonban “vészhelyzeti” kormánynak tekintették, és ellenőrzése alatt felfüggesztették az Ember és polgár jogairól szóló 1789-es nyilatkozatban és az új alkotmányban garantált jogokat. A bizottság több ezer kivégzést hajtott végre a fiatal köztársaság feltételezett ellenségei ellen. Törvényei és politikája példátlan magasságokba emelte a forradalmat – 1793-ban bevezette a forradalmi naptárt, a kereszténytelenítési mozgalom részeként bezáratta a templomokat Párizsban és környékén, bíróság elé állította és kivégeztette Marie Antoinette-et, és többek között bevezette a gyanúsítottak törvényét. Különböző forradalmi frakciók és csoportok tagjait végezték ki, köztük a hebertistákat és a dantonistákat.
Röviddel az Ausztria felett a fleurusi csatában aratott döntő katonai győzelem után, 1794 júliusában Robespierre-t megbuktatták, és véget vetettek az állandó Közbiztonsági Bizottság uralmának.Robespierre letartóztatása és kivégzése után a jakobinus klubot bezárták, és a túlélő Girondinokat visszaállították (Thermidor-reakció). Egy évvel később a Nemzeti Konvent elfogadta az 1795-ös alkotmányt. Visszaállították a vallásszabadságot, megkezdték a foglyok nagyszámú szabadon bocsátását, és ami a legfontosabb, új törvényhozó testület választását kezdeményezték. 1795. november 3-án megalakult a Direktórium – egy kétkamarás parlament – és a Nemzeti Konvent megszűnt.
Attribútumok
- A Nemzeti Konvent
-
“Rémuralom”. https://en.wikipedia.org/wiki/Reign_of_Terror. Wikipédia CC BY-SA 3.0.
-
“Nemzeti Konvent”. https://en.wikipedia.org/wiki/National_Convention. Wikipédia CC BY-SA 3.0.
-
“Augusztus 10. (francia forradalom)”. https://en.wikipedia.org/wiki/10_August_(French_Revolution). Wikipédia CC BY-SA 3.0.
-
“Thermidorian Reaction”. https://en.wikipedia.org/wiki/Thermidorian_Reaction. Wikipédia CC BY-SA 3.0.
-
“Sans-culottes”. https://en.wikipedia.org/wiki/Sans-culottes. Wikipedia CC BY-SA 3.0.
-
“La Marseillaise”. https://en.wikipedia.org/wiki/La_Marseillaise. Wikipédia CC BY-SA 3.0.
-
“A gyanúsítottak törvénye”. https://en.wikipedia.org/wiki/Law_of_Suspects. Wikipédia CC BY-SA 3.0.
-
“Közbiztonsági bizottság”. https://en.wikipedia.org/wiki/Committee_of_Public_Safety. Wikipédia CC BY-SA 3.0.
-
“Az ember és a polgár jogainak nyilatkozata”. https://en.wikipedia.org/wiki/Declaration_of_the_Rights_of_Man_and_of_the_Citizen. Wikipédia CC BY-SA 3.0.
-
“Francia Első Köztársaság”. https://en.wikipedia.org/wiki/French_First_Republic. Wikipedia CC BY-SA 3.0.
-
“800px-Le_Départ_des_Volontaires_La_Marseillaise_par_Rude_Arc_de_Triomphe_Etoile_Paris.jpg”. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Le_D%C3%A9part_des_Volontaires_(La_Marseillaise)_par_Rude,_Arc_de_Triomphe_Etoile_Paris.jpg. Wikimedia Commons CC BY 1.0 Generic.
-