By Adam Townsend on 06/30/2020 2:00 PM

Source:

Az amerikai állami és szövetségi ügynökségek azon fáradoznak, hogy a vadászati szezon előtt ellenőrzésük alá vonjanak egy halálos szarvasbetegséget, bár a fertőzés aránya emelkedni látszik.

Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete szerint egy agyi fertőzés legalább 26 államban és két kanadai tartományban szivárog be a szarvas-, jávorszarvas- és jávorszarvas-állományokba. A fertőzés miatt a lefogyott “zombi-szarvasok” tántorognak és nyáladzanak a csordában, megfertőzve másokat, mielőtt elkerülhetetlenül összeomlanának és meghalnának a lyukas agyuk miatt.

A krónikus sorvadásos betegség (CWD) egy fertőző szivacsos agyvelőbántalom, ami azt jelenti, hogy a szarvasok egy kórokozónak (egy prionnak nevezett fehérjének) vannak kitéve, amely lyukakat okoz az egész agyban, így a szerv a halál beálltáig szivacsnak tűnik.

Noha úgy tűnik, hogy a CWD prionja jelenleg nem képes megfertőzni az embert vagy más haszonállatokat, a COVID-19 koronavírus okozta válság megmutatta, hogy egyes mikroorganizmusok milyen könnyen át tudják ugrani a faji határt. Ez könnyebb a fertőzött állatpopulációk és az emberek közötti szoros kapcsolat esetén, mint amilyen a szarvastenyésztés és a vadászat.”

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium a Texas A&M Egyetemmel és a Texas Parks and Wildlife-val közösen egy CWD-vizsgálat második fázisában van, hogy azonosítsák a vadon élő és a tenyésztett állományok azon szarvasait, amelyek genetikailag fogékonyabbak a betegségre.”

“Bár a kutatás még korai szakaszban van, ez az első a maga nemében” – olvasható az USDA blogjának júniusi bejegyzésében. “A remény az, hogy a további elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyan kategorizáljuk az állatokat a CWD-re minimálisan fogékony, mérsékelten fogékony vagy erősen fogékony kategóriákba. Ez segíteni fogja az állománytulajdonosokat abban, hogy olyan gazdálkodási döntéseket hozzanak, amelyek végül segíthetnek a betegség kitenyésztésében, vagy legalábbis a jelenlétének jelentős csökkentésében.”

Eközben a hal- és vadászati hivatalok az államokban több szarvastetem vizsgálatát írják elő, és arra utasítják a vadászokat, hogy stratégiailag ritkítsák a fertőzés szempontjából forró pontként azonosított állományokat, valamint betiltják a vadszarvasok etetését.

A CDC a következő tippeket ajánlja a vadászoknak a CWD-nek való kitettség elkerülése érdekében:

  • Ne lőjenek, ne kezeljék és ne fogyasszák el a betegnek tűnő, furcsán viselkedő vagy elhullott (úti elpusztult) szarvasok és jávorszarvasok húsát.
  • Az őzek mezei felöltöztetésekor:
    • Viseljen latex- vagy gumikesztyűt, amikor felöltözteti az állatot vagy kezeli a húst.
    • Minimalizálja az állat szerveinek, különösen az agy vagy a gerincvelő szöveteinek kezelését.
    • Ne használjon háztartási kést vagy más konyhai eszközöket a mezei kötözéshez.
  • Nézze meg az állami vadvédelmi és közegészségügyi útmutatókat, hogy az állatok vizsgálata ajánlott vagy szükséges-e. Az ajánlások államonként eltérőek, de a teszteléssel kapcsolatos információk számos állami vadvédelmi hatóságnál elérhetők.
  • Nyomatékosan fontolja meg, hogy a szarvast vagy jávorszarvast CWD-re teszteltesse, mielőtt elfogyasztja a húst.
  • Ha szarvasát vagy jávorszarvasát kereskedelmi úton dolgoztatja fel, fontolja meg, hogy kérje az állat egyedi feldolgozását, hogy elkerülje a több állatból származó hús keveredését.
  • Ha az állat tesztje pozitív CWD-re, ne egyen az adott állat húsából.

Mi a CWD?

A krónikus sorvadásos betegség először a 2000-es évek elején vált nagy problémává az Egyesült Államokban. A prionbetegségekről a közvélemény először a 2003-ban kitört kergemarhakór (bovine spongiform encephalopathy, vagy BSE) kapcsán értesült, amelyet az emberek az állat agy- vagy gerincvelőszövetével szennyezett marhahús fogyasztásával kaptak el.

A MedicineNet-en közzétett CDC-adatok szerint ez azért volt különösen ijesztő, mert a lappangási idő körülbelül 10 évnek tűnt. Ez azt jelenti, hogy a kergemarhakórnak kitett egyesek számára a végzetük valószínűleg már jóval azelőtt megpecsételődött, hogy bárki rájött volna, hogy a kergemarhakór problémát jelent az emberek számára. A CNN 2003-as járványról szóló idővonala szerint az első megállapított kergemarhakóros haláleset ebben az időszakban egy 20 éves brit vegetáriánus volt, aki gyermekkorában fertőzött hamburgerek fogyasztása során kapta el a halálos prionokat.

Ez a válság a CWD-hez hasonló prionbetegségekkel kapcsolatos kutatásokat indított el, beleértve az Emerging Infectious Diseases című folyóiratban 2004-ben megjelent tanulmányt. A tanulmány kimutatta, hogy a CWD-vel fertőzött szarvasokból származó prionok képesek megváltoztatni az emberi prionfehérjéket egy Petri-csészében, de nem volt bizonyíték a CWD emberre történő átvitelére.

“A (kergemarhakór) élelmiszer útján történő átvitele az emberre azt jelzi, hogy a faji gát talán nem védi meg teljesen az embert az állati prionbetegségektől” – áll a tanulmányban. “Az emberi prionfehérje átalakulását a CWD-vel kapcsolatos prionok által egy in vitro sejtmentes kísérletben kimutatták, de a korlátozott vizsgálatok nem találtak erős bizonyítékot a CWD emberre történő átvitelére.”

Az Alberta Prion Research Institute tanulmánya továbbá kimutatta, hogy a CWD prionok megfertőzhetik a kutatómajmokat, egy olyan fajt, amely fiziológia és közös fehérjék tekintetében sok lépéssel közelebb áll az emberekhez, mint a szarvasok.

Mi a prion?

A prionok apró fehérjefoszlányok, amelyek normális körülmények között segítenek az idegek zsírral való szigetelésében, legjobb tudásunk szerint.

Agyunk és testünk minden idege egy-egy kemo-elektromos jelet továbbít. Annak érdekében, hogy ez a jel hatékonyan továbbítható legyen az egyik idegsejtből a másikba, a Schwann-sejteknek nevezett idegsejtek zsírt termelnek a mielinhüvely kialakításához, amely az elektromos vezetékek külső oldalán lévő színes, gumiszerű szigeteléshez hasonló funkciót lát el – olvasható Dr. Tarakad S. Ramachandran Medscape cikkében.

A tudósok legjobb tudomása szerint a vöröshagyma serkenti a zsírszövet termelését a mielinhüvelyhez. A Nature folyóiratban 2010-ben megjelent tanulmány kimutatta, hogy a priongéneket eltávolított egereknél gondok voltak az idegek myelinhüvelyének kialakulásával és fenntartásával, ami túlérzékennyé tette őket. Az egerek azonban immunisak voltak a prionbetegségekre, mert nem voltak a szervezetükben olyan natív prionok, amelyek rosszul alakulhattak volna és szaporíthatták volna a betegséget.

SLIDESHOW

Brain Food Pictures: Mit együnk, hogy fokozzuk az összpontosítást Lásd diavetítés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.