Kutatók egy csoportja visszaállította egy csirkeembrió csőrszerkezetét az ősi állapotba – abba az időbe, amikor a dinoszauruszok még ormányos orral járták a földet.
“A csőr a madarak táplálkozási apparátusának kulcsfontosságú része, és a madárcsontváznak az az alkotóeleme, amely talán a legnagyobb mértékben és a legradikálisabban diverzifikálódott – gondoljunk többek között a flamingókra, papagájokra, sólymokra, pelikánokra és kolibrikre” – magyarázta Bhart-Anjan S. Bhullar, az Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. “Mégis kevés munkát végeztek azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi is a csőr anatómiailag, és hogyan lett ilyen akár evolúciós, akár fejlődési szempontból.”
Két különböző génre van szüksége a fejlődő embriónak ahhoz, hogy csőrrel rendelkező madárkoponyát építsen. A csapat úgy döntött, hogy megnézi, mi történik, ha elnyomják ezeket a géneket. Ehhez kis molekulájú inhibitorokat használtak a csőrgének blokkolására. A hatás megdöbbentő volt.
A csirkeembrió csőrszerkezete visszatért az ősi anatómiájához, a szájpadláscsonttal együtt. A csirkeembrió koponyája csőr helyett hüllőszerű “ormányt” fejlesztett ki. Két csont nyilvánult meg ebben az ormányszerű szerkezetben, amely a mai aligátorok orrára emlékeztet. “Ez váratlan volt, és azt mutatja, hogy egyetlen egyszerű fejlődési mechanizmusnak milyen széles körű és váratlan hatásai lehetnek” – mondta Bhullar.
A kikelésre kész csirkeembrió koponyája csőrrel rendelkezik (balra), de ha bizonyos fehérjéket blokkolnak (középen), két csontból hüllőszerű “ormányt” fejleszt ki, inkább egy modernkori aligátorhoz hasonlóan (jobbra) via Bhart-Anjan Bhullar
A csirkéknek önmagában nem fejlődött ki ormányuk, de a tényleges embrión megfigyelhetőek a változások: A génmódosított csirkeembriók leendő csőrét egy kis bőrlebeny takarja.
Meg kell jegyezni, hogy a genetikailag módosított embriók sosem keltek ki. “A célunk itt az volt, hogy megértsük egy fontos evolúciós átmenet molekuláris alapjait, nem pedig az, hogy egyszerűen csak a kedvéért létrehozzunk egy “dinócsirkét”” – mondta Bhullar.
Még messze vagyunk attól, hogy azonosítsuk azokat a genetikai változásokat, amelyek a természet első csőréért felelősek, de az érintett gének azonosítása nagyszerű kezdet. A csapat nem fog egyhamar kis dínócsirkékből álló állatkertet építeni. A kísérlet célja az evolúciós útvonalak molekuláris szintű vizsgálata volt, nem pedig egy valódi Jurassic Park létrehozása.