A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének időbeli növekedését írja le. Az éghajlatváltozás azt írja le, hogy az időjárási minták hogyan változnak világszerte. Ezek a változások az éghajlati átlagok változásában, valamint a hőmérsékleti és csapadék szélsőségek változásában nyilvánulhatnak meg. Valószínű, hogy a változások attól függően változnak majd, hogy milyen régióban tartózkodik. A globális változás olyan egyéb hatásokat ír le, amelyek nem tartoznak egyik kategóriába sem, mint például a társadalmi-gazdasági és ökológiai hatások.
Miért érdekel? Mindannyian a világban élünk, és mindannyian hatással vagyunk rá. Mivel a globális felmelegedést és az éghajlatváltozást széles körben használják a médiában a fosszilis tüzelőanyagok használatának és a szén-dioxid légkörbe juttatásának hatásainak megvitatására, meg kell értened a köztük lévő különbséget.
Meg kell már ismernem: A Föld energiaegyensúlya, üvegházhatású gázok, üvegházhatás
A. ábra A. A Pedersen-gleccser összehasonlítása 1920 és 2005 között.
A “globális felmelegedés” és az “éghajlatváltozás” kifejezéseket gyakran felváltva használják az újságokban és a televíziós tudósításokban, pedig valójában különálló dolgokról van szó. A globális felmelegedés a globális átlaghőmérséklet emelkedésére utal. Az éghajlatváltozás azt jelenti, hogy a Föld különböző területeinek éghajlata hogyan változik az idő múlásával, főként ennek a globális átlaghőmérséklet-emelkedésnek és a vízkörforgásban, a szárazföldi és a sarki óceánok jégtakarójában, valamint a földtakaró változásaiban bekövetkező változásoknak köszönhetően. Az éghajlatváltozás természetes úton is bekövetkezhet a napfény változásai, a hegyek növekedése és a kontinensek időbeli mozgása miatt.
A globális felmelegedés csak a globális átlaghőmérséklet növekedését írja le. A jelenlegi globális átlaghőmérséklet 59°F (15°C, 288K), és az előrejelzések szerint 2100-ra 3-7°F (2-4°C, K) emelkedés várható. Általánosan elfogadott, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt az üvegházhatású gázok ember okozta növekedése okozza vagy gyorsítja ezt a felmelegedést. A globális átlaghőmérséklet emelkedése nem jelenti azt, hogy a hőmérséklet mindenhol ugyanolyan mértékben fog emelkedni. Még azt sem jelenti, hogy a világon mindenhol melegebb lesz. Ez csak azt jelenti, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedik. Itt jön a képbe a klímaváltozás.
A klímaváltozás a világ éghajlatának időbeli változására utal. Ez többek között a globális átlaghőmérséklet emelkedésének hatásaiból adódhat. Az éghajlatváltozás nem csak a hőmérséklet változását jelenti, hanem a globális időjárási minták változását is, ami hatással lehet a csapadék átlagaira és szélsőségeire is. A globális felmelegedés egyik hatása például az lehet, hogy az északi félteke északi része valószínűleg jobban felmelegszik, mint a Föld más részei. Ennek oka, hogy a megnövekedett hőmérséklet valószínűleg elolvasztja a nagy sarki jégmezőket, és a jeget sötétebb, nyílt talaj váltja fel. A sötét talaj sokkal gyorsabban nyelné el a napfényt, mint a fényvisszaverő jég, ami erős felmelegedéshez vezetne. Más hatások azt eredményezhetik, hogy egyes helyeken több eső esik, míg máshol nagyobb valószínűséggel lesznek hosszú távú aszályok. Nem világos, hogy ez hogyan hatna az általános időjárási mintázatokra, mivel a hőmérsékleti gradiens csökkenése az egyenlítőtől a sarkok felé csökkenthetné a szeleket és a vihartevékenységet, de a magasabb hőmérsékleteknek összességében több energiájuk lenne.
A hőmérséklet és az éghajlat változásának további másodlagos hatásait együttesen “globális változásnak” nevezik. A globális változás magában foglalhatja az ökológiai változásokat, a geológiai változásokat, a tengerszint emelkedését, az óceáni keringés és a savasság változását, valamint a társadalmi hatásokat. Ezek a változások a “normális” vagy elvárt éghajlatunkban bekövetkező zavarokat eredményezik, amelyek a globális felmelegedés hatására valószínűleg bekövetkeznek, valamint az életre és a társadalomra gyakorolt hatásokat.
A lenti videón a globális hőmérsékleti anomáliák láthatóak 1880-tól 2012-ig. Vegyük észre a lehűlési tendenciát az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején, majd ismét az 1950-es évek közepén. Az 1900-as évek végén kezdődő és a XXI. században folytatódó felmelegedési tendencia nyilvánvaló. Egy másik dolog, amit ebből a videóból meg kell jegyezni, hogy hol történt a legnagyobb felmelegedés (a sarkvidékeken), és hogy más helyek hol melegedtek az elmúlt évszázadban, és hol folytatódhat a felmelegedés.